HENRI POZZI, 1935 :

HENRI POZZI, 1935 : Ha Franciaország tudta volna – tizenhat évvel ezelőtt -, hogy azok az államférfiak, akik 1919-ben képviselték a nemzetet, milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal kötötték meg „a jog és az igazság békéjét” – ha tudta volna akkor, s ha tudná ma, hogy ezek az urak milyen érdekek, milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba a haza becsületét, és veszélyeztették jövendő biztonságunkat: Franciaország és vele együtt Európa most nem ott tartana, ahol ma tart... Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!

2011. január 18., kedd

Közlemény



Elfogadná-e Ön, hogy Franciaországot megcsonkítsák a nagyhatalmak?


 


Pedig ez történt Magyarországgal 1920. Június 4.-én 







Azóta Magyarország várja a nemzetközi közösség morális elismerését, a magyar nép megbékélésének érdekében. Ennek a morális elismerésnek a reményében adta ki az Országos Trianon Társaság a következő közleményt. 



 

KÖZLEMÉNY

1920. június 4.-e a magyar nép "keresztre feszítésének" gyásznapja. A Trianon Társaság 15 éve rendszeresen megemlékezik az évfordulóról. Mi is történt 1920. június 4.-én? Történelmi előzményként tudni kell, hogy az Osztrák-Magyar monarchia keretében Magyarország akarata ellenére belesodródott az első világháborúba. Az elveszített háború után a nagyhatalmak a magyarokat tették felelőssé. Ennek következményeként a Versailles-Trianoni békediktátum nyomán a nagyhatalmak feldarabolták Magyarországot, igazságtalanul meghúzták az ország új határait. A lakosság egyharmada került a határokon kívülre. De elvették területének 68 százalékát, meghagytak 32 százalékot! A magyar nép a mai napig sem tudja elfogadni ezt a maga nemében példátlan és igazságtalan határozatot. A Versailles-i "békediktátum" már kezdetben nemzetközi feszültséget hordozott, ami a II. világháború kialakulásához is hozzájárult, valamint a későbbi balkáni konfliktushoz. Ez a feszültség a mai napig sem oldódott fel, a Trianon ügy, még máig sem fejeződött be!

A határvonal nem bomlasztotta szét a magyar nemzetet, amelynek az alapja és lényege a közös nyelv és kultúra, valamint a közös történelmi hagyomány. Ehhez hozzájárul az a tény, hogy az új határokon kívül, az oda "került" magyarok továbbra is ősi szülőföldjükön élnek, amely az "őshazájuk".

2010 a magyarok számára Trianon 90. évfordulója. Ebben az évben sok ünnepi megemlékezésre került sor a csonka hazában és a határokon túl. Magyarország ma már az Európai Unió tagállama, ahol a határvonalak csak jelképesek így a nemzet összetartozását az említett ősi értékek biztosítják.

A Trianoni történet nem csak magyar érdekeltségű, hanem az egész Európát érintő, történelmi esemény. Az Európai Uniónak nem szabad szemet hunyni a "Trianon szindróma" felett és vissza kell adnia a magyarok megbékéléséhez vezető erkölcsi elismerést. Nem határ revízióról van szó, ami jelenleg fokozná a nemzetközi feszültséget, hanem a határ két oldalán élő magyarság szerves egymáshoz tartozásának elismeréséről és elfogadásáról. A magyar országgyűlés már megtette azt a fontos jogi lépést, amikor 2010. május 26.-án megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetőséget nyújt, származási alapon, a határon kívül élő magyarok egy nemzetbe való tartozásának elfogadásáról. Ez a törvény az elszármazottaknak lehetőséget ad a honosítási kérelmekre is. Azt is tudni kell, hogy ma Magyarország, a nemzetiséget tekintve, körben önmagával határos!