Mi történt 1920. június 4-én, miért ez a nap a magyar történelem legfájdalmasabb gyásznapja? Miért nemcsak magyar történet, hanem egész Európát érintő esemény a Trianon-történet?
- A.) Ezen a napon az akarata ellenére világháborúba sodort Magyarországot a nagyhatalmak feldarabolták és országrésznyi területeit a szomszéd antant-szövetséges országokhoz csatolták. Messze az ezeréves ország természetes határain és a magyarság konzisztens térségein belül húzták meg igazságtalanul az elhatározásuk szerinti ország maradvány - határvonalát1. Így az összmagyarság egyharmadát szakították ki a - hadi térképen - meghúzott határvonal külső oldalára úgy, hogy ugyanott lakott, mint az országot megcsonkító vonal meghúzása előtt. Ezért hívta az összmagyarság a Trianonban kreált országot Csonka-Magyarországnak. Az ország területének kétharmadát vették el és meghagyták kevesebb, mint egyharmad részét. Színmagyar városokat, falvakat, családokat,\ rokonokat, földbirtokokat és más nagy értékű magán, társadalmi és állami vagyontárgyakat szakítottak szét önkényesen azon túl, hogy egy földtörténeti, földrajzi táj egységei tekintetében eredendően egységes kultúrtörténeti, gazdasági, kiépített vasút-, közút-hálózati, erdő- és vízgazdálkodási régiót: a Kárpát-medencét tönkre tették, ökológiailag veszélyes európai térséggé alakították.
- B.) Már kezdetben feszültséget generált és így a második világháború kialakulásához vezetett a döntéshozók által is kimondva kimondatlanul tarthatatlannak tartott békediktátum. Az általa okozott feszültség nem oldódott fel mai napig sem. Ennek bizonyítékai a trianoni határ menti országok folyamatos ökológiai, iskolaügyi, közigazgatási, nyelvhasználati, elemi emberi, alapvető közösségi jogokat - érintő konfliktusai. 2
- C.) A trianoni határ meghúzása nem eredményezte – „alattomos” szándékok ellenére sem - az őseredetű magyar nemzet felbomlását, amelynek alapja: 1.) a közös nyelv, 2.) a közös kultúra, 3.) a közös történelmi hagyományok. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy a határvonalon kívül élő magyarság továbbra is ugyanazon a magyar földön él, amely az "ősei hazája".
1 Magyarország több mint fél évezreden át szuverén közép-európai magyar államként létezett apostoli Magyar Királyság nemzetközileg elismert elnevezéssel. A mohácsi vész után százötven éves Oszmán-Habsburg hatalmi függőségben (1526-1686), illetve háromszáz éves Habsburg abszolutizmus császársági birodalmi konglomerátum keretben (1564-1657) mindenekelőtt külpolitikailag és főleg katonailag alárendelt (tehát nem független) helyzetű ország volt, amelynek függetlenségért az önálló Erdélyi Fejedelemség mintegy százhúsz éven át a református erdélyi fejedelmek alatt sikerrel harcolt. 1848-ban az európai polgári forradalmak egyik részvevő országaként vívott függetlenségi harcát az osztrák császár és az orosz cár összefogásával nagy cári intervenciós haderővel verték le. A neoabszolutista Habsburg császár az 1848-as szabadságharcot, melynek során Debrecenben a nemzetgyűlés megfosztotta a magyar tróntól, államterrorizmussal torolta meg. A minden jogtól megfosztott magyar nemzetnek előbb passzív, majd a dinasztia vesztes külső háborúi után aktív ellenállása eredményeként az osztrák neoabszolutizmus végül megbukott, neoliberális alapokon alakította át a bécsi vezetés, de 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia elnevezés alatt továbbra is birodalmi allűröket követett. A Monarchia korlátozottan független, nem közös ügyekben is csak részlegesen szuverén magyar állam fele 1914-ben a magyar minisztertanács elnöke, Tisza István által az uralkodóhoz: Ferenc József Császár- és Királyhoz ismételten benyújtott Memorandumban tiltakozott és elutasította, hogy a Monarchia közös külügyminisztere háborút robbantson ki. Bátor fellépése után három év múlva politikai gyilkosság áldozata lett.
2 a./ a Dunának, mint két ország közötti határfolyónak ökológiai katasztrófát generáló egyoldalú csehszlovák döntéssel történt elterelése eredeti medréből (1990), b./ a Tisza leghosszabb magyarországi középfolyásának ökológiai (hal-, növény-, ivó- és öntöző vízkész1et-) pusztulást okozó bányászati cián-anyaggal elszennyezése román államterü1etröl (2000), c./ marosvásárhelyi halálos áldozatokkal járó, - magyar iskolaügyben etnikai pogromra uszító román hatósági propaganda, d./ egy nagyméretű jugoszláv etnikai háborún kívül eső "kisebbségi" régió természetes etnikai arányának nemzeti inzultusokat generáló betelepítéssel, erőszakkal történt megváltoztatása, e./ szabadságjogba ütköző nyelvtörvény hozásával és a természetes földrajzi-népesedési régiók hagyományosan kialakult közigazgatási határainak mesterséges megváltoztatásával az őshonos magyar nemzetrész erősszakos asszimilálása.
